During winter I made some microscope and macro photos of the tiniest animals that live in the forest soil and leaf litter that I collected during last autumn in the Bükk mountains. For that, I simply have keeped the probes wet, and I took out a bit of these into a Petri dish filled with water to find the small worms and mites using a stereo microscope. These minute animals - annelids, rotifers, nematodes, water bears and minute mites are otherwise invisible. Despite their microscopic size, these stange creatures are important parts of a healthy forest ecosystem and they are also a significant part of a habitat's biodiversity.
A tél során készítettem pár mikroszkópos ill. makrófotót azokról az apró állatokról, melyek a Bükk-hegységben az ősz során gyűjtött erdőtalaj- és avarmintákban élnek. Ehhez a próbákat egyszerűen nedvesen tartottam, majd egy kicsit kivettem belőlük egy vízzel teli Petri-csészébe, hogy megtaláljam az apró férgeket és atkákat egy sztereomikroszkóp segítségével. Ezek az apró állatok - gyűrűsférgek, kerekesférgek, fonalférgek, medveállatkák és apró atkák másképp láthatatlanok. Mikroszkopikus méretük ellenére ezek a furcsa lények fontos részei az egészséges erdei ökoszisztémának és fontos részét képezik egy-egy élőhely biodiverzitásának is.
Location/Helyszín: Eastern part of the Bükk mts./A Bükk.hegység keleti része. Date/Dátum: 10-11.2011.
The oribatid mites are a very diverse group of Sarcoptiform mites. In some forest soils (in temperate climate), there can be up to 100 different species of them in a quadrate meter area. This one is a Carabodes sp from the family Carabodidae.
A páncélosatkák (Oribatida) a Sacoptiform atkák egy nagyon diverz csoportja. Egyes erdei talajokban (mérsékelt égövben) akár 100 különböző fajuk is élhet egyetlen négyzetméternyi területen. Ez a példány egy Carabodes sp, a Carabodidae családból.
More primitive oribatids are usually lighter in colour. There are two superfamilies of them (Phthiracaroidea and Euphthiracaroidea) that have a unique body form: their anterior head-like body part can be closed to the body, covering all the legs, when they feel attacked. This one in the picture is open:
A primitívebb páncélosatkák általában világosabb színűek. Van két főcsaládjuk (Phthiracaroidea és Euphthiracaroidea), melyeknek egyedülálló testfelépítésük van: az elülső, fejszerű testtájukat rá tudják hajtani a testükre, így befedve a lábaikat is, ha a megtámadva érzik magukat. Ez a példány a képen épp ki van nyílva:
This little one barely exceeds 0.3 mm in body lenght. It is a Prozercon similis, a member of the Zerconidae family of the order Mesostigmata, the so-called preadtory mites order. The members of this group are really hard to determine, but there are some species that are more easily recogniseable.
Ez az apró atka alig haladja meg a 0,3 mm-es testhosszúságot. Ez egy Prozercon similis, a Zerconidae családból, a Mesostigmata rendből, azaz az ún. nyűgatkák vagy ragadozóatkák rendjéből. Ennek a csoportnak a tagjait nagyon nehéz meghatározni, de van pár faj, amelyek könnyebben felismerhetőek.
Despite being no longer than 50 human red blood cells, it has an armour ornamented with delicate scales:
Bár nem nagyobb, mint 50 emberi vörösvértest, finoman kidolgozott pikkelyekkel díszített páncélja van:
Its relative, Trachytes aegrota (female) from the family Trachytidae. It is covered with a thick, wax-like substance which is ornamented with small holes, the so-called cerotegument. This changes the shape of the mite, makes it wider and longer. There are some interesting electronmicroscope images about mites covered by cerotegument here.
Rokona, egy Trachytes aegrota (nőstény) a Trachytidae családból. Vastag, gödrökkel díszített, viaszszerű anyag borítja, az ún. cerotegument. Ez alaposan megváltoztatja az atka alakját, szélesebbé és hosszabbá teszi. Cerotegumenttel borított atkákról itt található pár érdekes elektronmikroszkópos fotó.
The Aeolosomatids are a family of strangely modified polychaete worms (distant relatives of the sandworms and christmas tree worms) that live in water or in wet soils. These little worms are notable because they are capable of dividing with paratomy: a new specimen starts to develop from the tail of an older one. When it is developed enough, it detaches from the tail of the older one and regenerates its head, while the other animal regenerates its tail. The species shown here is probably Aeolosoma variegatum. It was found in Ómassa, in leaf litter of birch forest.
Az olajosgiliszták (Aeolosomatidae) egy erősen módosult felépítésű soksertéjű gyűrűsférgeket tartalmazó család (távoli rokonai a csaliférgeknek és karácsonnyfaférgeknek), tagjai vízben vagy nedves talajban élnek. Ezek a kis férgek arról ismertek, hogy képesek paratómiával osztódni: egy új egyed kezd el kinőni egy idősebb féreg farki részéből. Aztán, ha megfelelően fejlett, leválik a farokról és regenerálja a fejét, míg a másik egyed a farkát. Az itt bemutatott faj valószínűleg az Aeolosoma variegatum. Ómassán, bükkös avarjában találtam.
The joint between the mother animal and its developing offspring:
Az ízesülés az anyaállat és a növekvő utóda között:
A juvenile specimen:
Egy fiatal egyed:
A video of this animal. This specimen is about to divide into two, it is visible where its offspring is attached to it.
Egy videó erről az állatról. Ez a példány épp az osztódás előtt áll, látható, hogy az utóda hol kapcsolódik hozzá.
This 3-mm-long worm is also an annelid, it belongs to the class of Oligochaetes. It is a Cernosvitoviella species from the family Enchytraeidae. This genus has a very wide distribution, some species live on seashores, while some in forest soils. The black spindle-shaped things inside its body are the so-called coelomocytes, analogous to human lymphocytes.
Ez a 3 mm hosszú féreg szintén egy gyűrűsféreg, a kevéssertéjűek osztályába tartozik (Oligochaeta). Ez egy Cernosvitoviella faj az Enchytraeidae családból (televényférgek). A nemnek nagy elterjedési területe van, egyes fajai tengerpartokon, míg mások erdei talajban élnek. A fekete, orsóalakú dolgok a testében az ún. coelomocyták, melyek az emberi immunsejtekkel analógok.
A juvenile specimen:
Egy fiatal egyed:
A video:
Egy videó:
Another Enchytraeid, a bigger one (10 mm) and it resembles a pale earthworm much more than the previous species.
Egy másik televényféreg, mely hosszabb (10 mm) és inkább hasonlít sápadt földigilisztára, mint az előző faj.
Another, stubby one: a fragment of the species Buchholzia appendiculata. This species can produce clonal offsprings by fragmenting itself.
Egy másik, rövid és vastag példány: egy Buchholzia appendiculata fragment. Ez a faj képes klonális utódokat létrehozni saját maga darabolódásával.
Another microscopic ivertebrate from forest leaf litter: a rotifer, Macrotrachela sp (female with egg cell). About 0.2 mm long.
Egy másik mikroszkopikus gerinctelen az avarból: egy kerekesféreg, Macrotrachela sp (nőstény petével). Kb. 0,2 mm hosszú.
I was surprised to find flatworms in the probe from Ómassa. These worms usually live in water, there are few terrestrial species. This one was about 2 mms. It is a Geocentrophora baltica that belongs to the family Prorhynchidae in the order Lecithoepitheliata. This genus has not been recorded from Hungary as far as I know!
Meglepődtem, hogy laposférgeket is találtam az ómassai mintában. Ezek a férgek általában vízben élnek, kevés a szárazföldi fajuk. Ez kb. 2 mm hosszú volt. Ez egy Geocentrophora baltica, mely a Prorhynchidae családba, a Lecithoepithelia rende tartozik. Amennyire tudom, ezt a genust még nem mutatták ki Magyarországról!
Another specimen:
Egy másik példány:
The stylet, which is used in pairing is visible in this picture.
Ezen a képen látszik a párzáskor használt stylet.
Video:
Videó:
An extremely small flatworm from the same location, only about 0.4 mm long. It is a Stenostomum species from the family Stenostomidae, order Catenulida, which is the most basal order on the phylogenetic tree of flatworms.
Egy extrém apró méretű laposféreg ugyan arról a helyről, csupán kb. 0,4 mm hosszú. Ez egy Stenostomum faj a Stenostomidae családból, a Catenulida rendből, mely a legbazálisabb helyet foglalja el a laposférgek törzsfáján.
A video:
Egy videó:
Another small animal that has mostly aquatic relatives: a copepod,a tiny crustacean, from the family Canthocamptidae. These tiny arthropods are found almost everywhere in freshwater habitats and in seas (some species regularly get into water supplies, so You, Dear Reader have probably drunken some of them without noticing it). But some species of these crustaceans evolved to live in terrestrial habitats - at least where it is sufficiently wet for them. This specimen was 0.4 mm long, and it is a male. Males have stubby, modified antennae to grab females.
Egy másik apró állat, melynek leginkább vízi rokonai vannak: egy evezőlábú rák vagy kandics (Copepoda), a Canthocamptidae családból (ún. mászókandicsok). Ezek az apró ízeltlábúak szinte mindenütt megtalálhatóak édesvizekben és tengerekben (néhány fajuk rendszeresen eljut az ivóvízhálózatba, így Te, Kedves Olvasó is bizonyára ittál már meg párat belőlük, anélkül, hogy észrevetted volna). De néhány fajuk alkalmazkodott a szárazföldi élőhelyekhez - legalábbis azokhoz, melyek elég nedvesek számukra. Ez a hím példány 0,4 mm hosszú. A hímeknek módosult, tömzsi csápjuk van nőstény megragadására.
A video of it crawling on a microscope slide:
Egy videó róla, ahogy egy tárgylemezen mászkál:
I also photographed some nematodes, these are mostly long, slender worms that feed on plants, decaying material, fungi or other animals. And there is an enormous number of species that live as parasites in invertebrates and in vertebrates, or in/on plants. Uncountable species of nematodes inhabit different types of soil, fresh water and the seas. Because they have such a great number of different lifestyles, they are probably the most species-rich phylum of animals after the arthropods. But there always have been much fewer nematodologists than entomolgists, so we still know very little about the diversity of these animals. The smallest nematodes are the nematode-parasitising nematodes with 0.1 mm body lenght, while the longest species is a parasite of sperm whales with 8 metres body lenght. That is a 80,000-times difference between two members of the same animal phylum: this is surely a record in the animal kingdom. (The blue whale is just 4700-times longer than the smallest vertebrate, a frog.) The animal with the smallest genome known so far is also a nematode: Pratylenchus coffeae with an only 19 Mb genome size. Another remarkable species is Caenorhabditis elegans, a very important model organism in developmental biology. There is a very good website, Wormatlas about the anatomy of this species, which can also be used for understanding the anatomy of the whole phylum.
Fotóztam pár fonalférget is (Nematoda), ezek általában hosszú, vékony férgek, melyek növényeket, bomló szerves anyagot, gombákat vagy más állatokat esznek. Hatalmas számú fajuk pedig parazitaként él gerinctelenekben vagy gerincesekben, ill. növényeken/ben. Megszámlálhatatlanul sok fonalféregfaj él különböző talajokban, édesvízben és tengerekben. Mivel ilyen sokféle életmódú faj tartozik ide, valószínűleg ez a leginkább fajgazdag állattörzs az ízeltlábúak után. De mindig is kevesebb nematológus volt, mint entomológus, így még mindig keveset tudunk ezeknek az állatoknak a diverzitásáról. A legkisebb fonalférgek a más fonálférgeket parazitáló fajok, 0,1 mm-es testhosszal, míg a leghosszabb faj, mely ámbráscetekben élősködik, 8 méteresre nő meg. Tehát 80 000-szeres a különbség ugyan azon állattörzs két tagjának hossza között. Ez bizonyosan rekord az állatvilágban. (A kékbálna csak 4700-szor hosszabb a legrövidebb gerincesnél, egy bizonyos békánál.) A ma ismert legkisebb genommal rendelkező állat szintén nematoda: a Pratylenchus coffeae mindössze 19 Mb-os genommal. Egy másik figyelemreméltó fajuk a Caenorhabditis elegans, mely a fejlődésbiológiában nagyon fontos modellorganizmus. Létezik egy nagyon jó weboldal, a Wormatlas, mely ennek a fajnak az anatómiájáról szól, hasznos lehet az egész állattörzs anatómiájának megismeréséhez is.
Mononchida, an order of predatory nematodes is characterised by their conspicuous buccal cavity surrounded by thick walls. This is a female specimen of the genus Prionchulus from the family Mononchidae.
A Mononchida a fonalférgek egyik rendje ragadozó életmódú fajokkal. Ezt a csoportot a feltűnő szájüreg jellemzi, melyet vastag falak vesznek körbe. Ez egy nőstény Prionchulus példány a Mononchidae családból.
These nematodes, a female and a male belong to the family Actinolaimidae in the order Dorylaimida (the most species-rich order in Hungary).
Ezek a fonalférgek, egy nőstény és egy hím, az Actinolaimidae
családba, a Dorylaimida rendbe tartoznak (ez a legfajgazdagabb rend Magyarországon).
The male nematodes can be recognised by their spicules that are used during pairing:
A hím fonalférgek párzótüskéjükről ismerhetők meg:
Another female from the Actinolaimidae, I think a Paractinolaimus sp. The vulva and on the two sides of it the uterus of the specimen can be seen in the third and fourth photo:
Egy másik nőstény az Actinolaimidae családból, szerintem Paractinolaimus sp. A példány vulvája látható a harmadik-negyedik képen, mellette két irányban a méh:
This is a Labronemella species from the family Qudsianematidae:
Ez egy Labronemella-faj a Qudsianematidae családból:
For the end, an amoeaba which bilds a house around itself: Centropyxis aculeata from the family Centropyxidae.
Végül egy amőba, mely házat épít maga köré: Centropyxis aculeata a Centropyxidae családból.
Many thanks for those who helped me with identifications: Dr. Klára Dózsa-Farkas (all Enchytraeidae) and the community of the Mikroskopie-Forum! Nematode identifications were made by me and were based on Andrássy, I: Free-living nematodes of Hungary. (Nematoda errantia). Vol. I-III. Oribatids were identified using Balogh, J. & Balogh, P.: The oribatid mites genera of the world.
Sok-sok köszönet a határozásban segítséget nyújtó személyeknek: Dr. Dózsa-Farkas Klárának (minden Enchytraeidae) és a Mikroskopie-Forum közösségének. A fonalférgeket én határoztam, Andrássy, I: Free-living nematodes of Hungary. (Nematoda errantia). Vol. I-III. c. könyve alapján. A páncélosatkákat Balogh, J. & Balogh, P.: The oribatid mites genera of the world alapján határoztam.
No comments:
Post a Comment