Clickable maps of the trips

Wednesday, December 21, 2011

Hungary, Aggtelek National Park, 09.2011 (Magyarország, Aggteleki Nemzeti Park, 2011 szeptember)


In the middle of September I went on a cycling tour to the Aggtelek National Park in north-eastern Hungary. I took all my photography equipment with me, because I wanted to take some pictures in the unique peat bogs of Kelemér and at a little lake in Jósvafő. I started my tour in the town of Putnok and cycled up towards the peat bog. There are two such bogs close to each other near the village called Kelemér, and both of them are strictly protected. There are very few peat bogs in Hungary and these are the easternmost ones. The bogs are hidden in a dense forest and inside them so many trees (Downy Birches, willows, poplars) are growing that it is quite easy to walk past them without even noticing them. That is probably one of the reasons that these bogs remained quite intact throughout the ages. They are truly unique habitats in Hungary, where climate and the lack of high mountains do not favour the persistence of such bogs (see here).

Szeptember közepén biciklitúrára indultam az Aggteleki Nemzeti Parkba. Minden fotós felszerelést magammal vittem, mert tervbe vettem, hogy készítek pár képet az egyedülálló keleméri Mohos-lápoknál és a jósvafői Tengerszemnél. A túrát Putnokon kezdtem, és feltekertem a tőzeglápokig. Két láp található Kelemér falu határában, és mindkettő fokozottan védett. Magyarországon nagyon kevés tőzegláp található, és ezek a legészakibb elhelyezkedésűek. A lápok mélyen el vannak rejtve a sűrű erdőben és olyan sok fa (molyhos nyírek, füzek, nyárak) nő bennük, hogy nagyon könnyű úgy elsétálni mellettük, hogy az ember észre sem veszi őket. Ez valószínűleg az egyik oka annak, hogy ezek a lápok eléggé érintetlenek maradtak az évezredek során. Magyarországon valódi ritkaságnak számítanak, nálunk az éghajlat és a magas hegyek hiánya nem kedvez az ilyen tőzeglápok fennmaradásának (lsd. itt).

Location/Helyszín: Kelemér, Mohos-tavak. Date/Dátum: 19.09.2011.


Here's the whole trip composed with @trip using data from my iGotU GPS-logger. Click on it to view the trip with a photo slideshow.

Itt az egész biciklitúra az @trip szoftverrel elkészítve, melyhez az iGotU GPS loggerem adatait használtam. Rákattintva megjelenik az túra slideshow-val.


Both of the peat bogs, the Nagy-Mohos and the Kis-Mohos were formed after the last ice age (25 000 and 15 000 years ago), when the slope on which the bogs are situated partially collapsed, and the new geographical feature prevented water to run off. The small lakes that were thus formed were slowly filled with rotting plant debris, than Sphagnum peat mosses appeared and gradually they were turned into acidic raised bogs, partially quaking bogs (quaking bogs move when somebody steps on them, because theye are in fact a 'mattress' of peat moss vegetation floating on the anoxic, acidic water). The following plant communities (plant  coenoses) are known from these bogs according to the Landscape Ecological Vegetation Database & Map of Hungary: Floating fens; Raised bogs; Tall herb communities of fens; Willow mire shrubs;  Birch mire woodlands; Riverine ash-alder woodlands. I also saw some Standing water communities with Lemna at the edges of the bogs.

Mindkét tőzegláp, a Nagy-Mohos és a Kis-Mohos is az utolsó jégkorszak után alakult ki (25 000 ill. 15 000 évvel ezelőtt), mikor a hegyoldal, amelyen találhatóak, megcsúszott (suvadás) és a kialakult új terep megakadályozta a víz lefolyását. Az így kialakult kis tavakat lassan megtöltötték a rothadó növényi maradványok, aztán megjelentek a Sphagnum tőzegmohák és lassan savas dagadólápokká alakult a két tó. Felszínük részben ingóláp, vagyis ha valaki rájuk lép, a tőzegmohák alkotta 'matrac' inog az anoxikus, savas vízen. A Magyarország Élőhelyeinek Térképi Adatbázisa szerint ezekben a lápokban a következő növénytársulások találhatók meg: Télisásosok; Tőzegmohalápok; Lápi magaskórósok; Fűzlápok, lápcserjések; Nyíres tőzeglápok; Égerligetek. Láttam Békalencsés hínárt is a lápok szélén.

The bogs are not easy to find. One has to keep in mind that they are strictly protected, and visitors are prohibited from actually stepping on them. Also, walking on them can be quite dangerous, as one could suddenly fall through the moss mattress into the deep and dark water. Around the bogs, there is a 2-3 meters wide swampy area which is also quite deep. But at some points it is easy to go to the edge of the bog vegetation without entering it and to make some photos. I made a photo series of how it looks like when one is nearing the Kis-Mohos, ending with a photo made from frog-perspective. I suggest viewing these photos in a slide-show.

A lápokat nem könnyű kiszúrni az erdőben. Fontos észben tartani, hogy ezek szigorúan védettek, és a látogatók nem léphetnek rá magára a lápi vegetációra. Ugyanakkor rajtuk sétálni eleve veszélyes lehet, mert könnyen átszakadhat az ember a moha-matracon, bele a mély és sötét vízbe. A lápokat egy 2-3 méter széles mocsaras sáv veszi körbe, mely szintén elég mély. De néhány ponton meg lehet közelíteni a lápi vegetáció szélét anélkül, hogy az ember rálépne, és lehet pár fotót készíteni. Készítettem egy fotósorozatot arról, hogy milyen megközelíteni a Kis-Mohost, a végén egy béka-perspektívából készül képpel. Ezeket érdemes szerintem 'diavetítés'-formátumban végignézni.











At the edge of the bog, I found a small colony of the Round-leaved Sundew (Drosera rotundifolia). This plant is native to Hungary but into these particular bogs it was only introduced from West-Hungarian populations. In the shady bogs, theye are much greener than the ones I photographed in Norway.
A láp szélén a a kereklevelű harmatfű (Drosera rotundifolia) egy kis állományára bukkantam. Ez a növény őshonos Magyarországon de ezekbe a bizonyos lápokba nyugat-magyarországi állományokból telepítették be. Az árnyas lápban sokkal zöldebbek, mint azok a példányok, melyeket Norvégiában fotóztam.




This is probably the protected Narrow Buckler Fern (or Spinulose Wood Fern, Dryopteris carthusiana):
Ez valószínűleg a védett szálkás pajzsika (Dryopteris carthusiana):



A juvenile common toad walking on the Sphagnum mosses (Bufo bufo):
Egy fiatal barna varangy mászkál a Sphagnum mohákon (Bufo bufo):



I found two oribatid mites, luckily I managed to determine both of them. The first one is a primitive one with a segmented armour and with a reddish colour, the species called Hypochthonius rufulus.
Két páncélosatkát találtam a mohában, szerencsére mindkettőt sikerült meghatároznom. Az első egy primitív, még szegmentált páncélú, vöröses színű faj, a Hypochthonius rufulus.



The second is also a rather primitive species but the pieces of its armour are grown together much better. Its name is Nothrus borussicus.
A második is elég primitív faj, de páncélja darabjai már sokkal inkább össze vannak nőve. A neve Nothrus borussicus.


I foud also some spiders, this first one is a female Metellina segmentata, a long-jawed spider:
Találtam pár pókot is, az első egy nőstény gyűrűs keresztespók (Metellina segmentata) az állaspókok családjából:



The male was nearby:
A hím a közelben volt:


This nice specimen is a juvenile Green Huntsman Spider (Micrommata virescens):
Ez a szép példány egy fiatal hunyópók (Micrommata virescens):


A male Pirata hygrophilus, a wolf spider that prefers wet habitats:
Egy Pirata hygrophilus hím, egy nedvességkedvelő kalózpók:

 


The Nursery Web Spider (Pisaura mirabilis) is quite common everywhere:
A csodáspók (Pisaura mirabilis) mindenfelé elég gyakori:


These wolf spiders are quite rare, and they are impressively big. Their name Trochosa spinipalpis was given to them because the spiny padipalp of the male. First the female:
Ezek a farkaspókok elég ritkák, és szép nagy testmérettel rendelkeznek. A nevük Trochosa spinipalpis, amit a hím tüskés tapogatólába után kapott a faj. Először a nőstény:



This is a male:
Ez egy hím:



A spider from the family Zoridae (Zora sp):
Egy hiúzpók, a Zoridae családból (Zora sp):



The most characteristic plants of the bog are the Sphagnum peat mosses. All species of Sphagnum are protected in Hungary by law.
A láp legjellegzetesebb növényei a Sphagnum tőzegmohák, több különböző is él belőlük itt. A tőzegmohák minden hazai faja törvényi védelem alatt áll Magyarországon.




This one is called Sphagnum squarrosum:
Ennek a neve berzedt tőzegmoha (Sphagnum squarrosum):



In the water of the bog I found a nematoceran larva. It turned out to be a larva of the Cylindrotomid crane fly Triogma trisulcata, a member of a very rare and poorly known dipteran family.
A láp vizében találtam egy fonalascsápú-lárvát. Kiderült, hogy a Cylindrotomidae szúnyogcsaládba (ún. mohaszúnyogok) tartozó Triogma trisulcata lárvája, tehát egy nagyon ritka és kevéssé ismert kétszárnyúcsalád tagja.


Another aquatic insect larva, found in a water-filled hole of a tree near the bog. This is a Scirtidae beetle larva.
Még egy vízi életmódú rovarlárva, melyet egy vízzel telt faodúban találtam a láp mellett. Ez egy Scirtidae rétbogár lárvája.


The Mohos bogs are located on the route of the Courntrywide Blue Tour (about this tour, see this very good site partially in English). This is not only because the two bogs, but because of the nearby ruins of a fortress that was built in the 13th century: the Mohos Fortress.
A Mohos-tavak az Országos Kéktúra útvonalán fekszenek (itt egy nagyon jó oldal a túraútvonalról), és nem csak a lápok miatt, hanem egy közeli várrom, a Mohosvár miatt is. Ezt a várat a 13. században építették.


The only things that are left from the fortress: the moat and some pieces of stone, but the buried remains were thoroughly excavated by archaeologists. There are plenty of information about this fortress on this website, where one can take a 3D virtual walk in the reconstructed fortress or at the remains.
A várból ma csak ennyi maradt meg: az árok és pár kődarab, de korábban teljesen feltárták az eltemetett emlékeket is. Ezen a honlapon rengeteg információ áll rendelkezésre erről a várról, ahol egy 3D-s virtuális túrát is lehet tenni a rekonstruált várban, vagy épp a maradványoknál.




After a couple of hours, I left towards Kelemér, from where I cycled until I reached Jósvafő. The first part of this route is steep, followed by an altering landscape. And than, between Aggtelek and Jósvafő, the road is inclining.

Pár óra elteltével továbbindultam Kelemérre, ahonnan végigmentem Jósvafőig. Az út eleje meredek, majd változó terep következik, Aggtelek és Jósvafő között pedig lejt az út.

A view of Kelemér, a typical village on the Gömör-Tornai Karst:
Egy látkép Kelemérről, amely a Gömör-Tornai Karszt egyik tipikus faluja:


Near here have I found this male praying mantis (Mantis religiosa):
Errefelé találtam ezt a hím imádkozósáskát (Mantis religiosa):


In Jósvafő, an iconic village of the Aggtelek National Park, I have only spent about an hour. I walked up to a small lake called Tengerszem, because one of my favourite places for finding interesting arthropod species is there. There are big stones everywhere in a small valley up the lake. Turning each stone results in finding many rare spiders, harvestmen and other animals. From here I cycled to the train station near Perkupa. The terrain is nicely descending on this part of the road.

Jósvafőn, az Aggteleki Nemzeti Park egyik ikonikus falvában csak egy órát töltöttem. Felsétáltam a Tengerszem nevű apró tóhoz; itt az egyik kedvenc helyem található, ahol érdekes ízeltlábúakat lehet találni. A tó felett egy kis völgyben mindenütt nagy kövek hevernek; akármelyiket fordítja meg az ember, mindig ritka pókfajokat, kaszáspókokat és egyéb állatokat találhat. Innen később a Perkupa melletti vasútállomásig bicikliztem, a terep az út ezen részén már kellemesen lejt.


The water of the subterranean brook Styx, that comes out from the Baradla cave nearby, was led to the little artificial lake, the Tengerszem. Past this lake the name of the brook is Jósva. I photographed the Common Fragile Ferns (Cystopteris fragilis) that grow on the stone walls around the brook. I used the flash for the first picture to create the bokehs.
A kis mesterséges tóba, a Tengerszembe a közelben a Baradlából kibukkanó Styx-patak vizét vezették. A tó után a patak neve már Jósva-patak. Itt fotóztam a patakot övező sziklafalakon növő hólyagpáfrányokat (Cystopteris fragilis). Az első képnél vakuztam, hogy megjelenjenek a háttérben a bokeh-k.



A rare spider together with a nice woodlouse. The spider is the Cicurina cicur, the woodlouse is called Trachelipus ratzeburgii.
Egy ritka pók és egy szép ászka. A pók a Cicurina cicur hímje, társa pedig egy lebenyes ászka (Trachelipus ratzeburgii).


A Dicranolasma scabrum harvestman. Its eyes are located on two anterior processes which bear big spines.
Egy sapkás kaszáspók (Dicranolasma scabrum). Szemei két elülső nyúlványon találhatók, melyek nagy tüskéket hordoznak.


A young Malthonica ferruginea female:
Egy fiatal hegyi zugpók (Malthonica ferruginea) nőstény:



And for the end, another flat and slowly moving harvestman, a Trogulus species:
Végül egy másik lapos és lassú kaszáspók, egy Trogulus-faj (sáros kaszáspók):



1 comment:

  1. Hallo Walter, you have shot wonderful fotos. I found your Website searching for fotos of Metellina segmentata. Best wishes and go on with your passion. Michael

    ReplyDelete