Clickable maps of the trips

Sunday, October 30, 2011

Norway, 07.2011, I: Faerdesmyra (Norvégia, 2011 július, I: Faerdesmyra)


On the last week of July we - 3 members of the German Spinnen-Forum - traveled to Finnmark (Finnmárku), the extreme Northeast county of Norway. We were invited there by three Norwegian arachnologists and we spent there a whole week. Our aim was to investigate the really poorly known spider fauna of this county and to find species of spiders that have never been recorded from Norway before. With a loaned car we traveled to many breath-taking landscapes in Sør-Varanger commune (Máttá-Várjjat in Sami) and spent every daytime with collecting and photographing the remarkable local fauna and flora. And luckily, daytime here in summer is really a long period. In a series of posts I will report about this journey.

Július utolsó hetén a német Spinnen-Forum két másik tagjával együtt Finnmarkban (Finnmárku) jártunk, Norvégia északkeleti csücskében. Három norvég arachnológus meghívására utaztunk ide és egy egész hetet töltöttünk itt. Célunk a megye nagyon hiányosan ismert pókfaunájának feltérképezése és Norvégiából korábban még ki nem mutatott pókfajok megtalálása volt. Egy kölcsönzött autóval számos lélegzetelállító tájat jártunk be Sør-Varanger kommunában (Máttá-Várjjat számi nyelven) és minden nappalt a figyelemreméltó helyi fauna és flóra fényképezésével ill. gyűjtésével töltöttünk. Márpedig szerencsére errefelé a nappalok nyáron igencsak hosszúak. Néhány posztban erről az útról fogok most beszámolni.

The territory that we visited is the easternmost part of Finnmark, its main city is Kirkenes with a population of 7300 (with nearby villages included) connected to the Barents Sea through the Varangerfjorden, situated 400 kms Nort of the Arctic Circle. The landscape is quite different from other parts of Norway, there are much lower mountains than on the Western coasts facing the Norwegian Sea. There are some tundra-like areas, but real arctic tundras are only found near the Nordkapp. The Southern part of Sør-Varanger is the westernmost part of the Russian taiga region, and it is also the triple border of Norway, Finnland and Russia. Climate is relatively mild especially along the coast. In summer one can observe the midnight sun and the temperature is quite comfortable, ranging from about 8 to 20 degrees Celsius when the sun is high.

A terület, melyet meglátogattunk Finnmark legkeletibb része, fő városa Kirkenes 7300 fős lakossággal (a közeli kis falvakat is beleszámolva), a Varangerfjord a Barents-tengerrel köti össze. 400 km-rel fekszik a sarkkörtől északra. A táj eléggé különbözik Norvégia többi részétől, sokkal alacsonyabb hegyek vannak errefelé, mint az ország nyugati partjain, melyek a Norvég-tenger felé néznek. Vannak errefelé tundraszerű tájak, de az igazi arktikus tundrákat csak a Nordkapp közelében találni. Sør-Varanger legdélebbi része az orosz tajga régió legnyugatibb része és egyben ez alkotja a hármas határt Norvégia, Finnország és Oroszország között. A klíma relatíve enyhe, főleg a partok mentén. Nyáron megfigyelhető az éjféli napsütés és a hőmérséklet elég kellemes, 8 és 20 fok között van amikor a nap magasan jár.

A trip report from the members of the forum in German is found here and one on the Norwegian spider forum here.

A fórum tagjaitól itt található egy útibeszámoló német nyelven, ill. a norvég pókfórumon is van egy itt.

On the first two days we visited a wet Scots Pine forest and some bogs near Melkefoss and near Langfjordeid in the Northern part of Pasvikdalen, near the local national park centre and we also traveled 50 kms westward to a huge protected bog called Færdesmyra.

Az első két napon lápos erdeifenyő-erdőket és néhány lápot látogattunk meg a Pasvik-völgy északi részén Melkefoss és Langfjordeid közelében, nem messze a nemzeti park látogatóközpontjától, illetve 50 km-rel nyugatabbra meglátogattuk a hatalmas, védett Færdesmyra nevű lápot.

Location/Helyszín: Northern part of Pasvikdalen/Pasvikdalen északi része. Date/Dátum: 25-26.07.2011.


Along every road there are semi-domesticated reindeers in small herds. These are females (they also have antlers):
Miden út mellett találkozni félig háziasított rénszarvasok kis csordáival. Ezek nőstények (nekik is van agancsuk):



A large bull:
Egy nagy bika:


Forests here are typically either boreal Silver Birch forests or Scots Pine forests. The latter tree species looks like this:
Az erdő errefelé leginkább boreális nyírerdők vagy erdeifenyvesek. Az utóbbi fafaj így néz ki:


A view of the forest:
Az erdő képe:


The undergrowth of the forests contain many smaller patches of bogs, Sphagnum peat mosses and Dwarf Birch shrubs are everywhere.
Az erdők alján sok a kis lápfolt, mindenütt találni tőzegmoha-fajokat (Sphagnum spp) és törpenyír-cserjéket.

The Dwarf Birch (Betula nana):
A törpenyír (Betula nana):


A nice Sphagnum from this forest:
Egy szép Sphagnum ebből az erdőből:


There are quite few specimens of arthropods in these forests and they are also hard to find. We spent many time searching trough the vegetation, the small shrubs and mosses. It was really interesting that many arthropod groups are completely missing from or are very scarce in this part of Norway. We did not find any millipeds, woodlice, social wasps. During the whole week we only found two snails, both were only 3 mms long. Even earthworms and aphids are rare here. There were very few bugs and also, only one specimen of grasshoppers. But the specimens we did find almost exclusively belonged to interesting nordic species, that are not found in Central Europe or that are very rare in our region. Spider fauna is quite diverse here, most of them are small, easily overlooked sheet weavers (linyphiids). So we really hoped to find some extraordinary species...

Elég kis példányszámban élnek ezekben az erdőkben az ízeltlábúak és nehéz is rájuk akadni. Sok időt töltöttünk a növényzet, az apró cserjék és a sok moha átkutatásával. Nagyon érdekes volt megfigyelni, hogy számos ízeltlábú-csoport teljesen hiányzik vagy nagyon ritka Norvégia ezen részén. Nem találtunk egyetlen ezerlábút, ászkát vagy épp társas darazsat sem. Az egész hét során csak két csigát találtunk, mindkettő 3 mm-es volt csak. Még a földigiliszták vagy épp a levéltetvek is ritkák errefelé. Nagyon kevés volt a poloska is, és csak egyetlen egy egyenesszárnyút (sáskát) találtunk. De azok a példányok, amiket viszont találtunk szinte kizárólag érdekes északi fajokhoz tartoztak, melyek nem találhatóak meg Közép-Európában vagy legalábbis nagyon ritkák mifelénk. A pókfauna viszont elég diverz errefelé, legtöbbjük apró, nem könnyen észrevehető vitorláspók. Szóval reménykedtünk abban, hogy néhány nagyon különleges fajra is ráakadunk majd...

...and at the first location I managed to find and collect this one called Tibioplus diversus, a 3-mm-long species that has never been recorded from Norway before. Of course, I did not know that back than, every spider had to be determined under a microscope later. That took much time, that is the reason that I waited months to start this trip report, to be able to show many determined species. T. diversus is a linyphiid spider widely distributed in the arctic and boreal regions, but it is very rare.
...és a legelső helyen sikerült is megtalálnom ezt a fajt, a Tibioplus diversus-t, egy 3 mm-es pókot, mely Norvégiából még nem volt kimutatva. Persze ezt ott és akkor még nem tudtam, minden pókot mikroszkóp alatt határoztunk meg később. Ez sok időt vett igénybe, ezért is vártam a beszámoló megírásával hónapokat, hogy mutathassak sok meghatározott fajt ábrázoló fotót. A T. diversus egy, az arktikus és boreális régiókban szélesen elterjedt faj, de nagyon ritka.



Of the beetles, this was the only longhorn beetle (Anastrangalia reyi):
A bogarak közül ez volt az egyetlen cincér (Anastrangalia reyi):


One of the bogs we visited was surrounded by birch trees:
Az egyik láp, melyet meglátogattunk. Nyírfákkal volt körülvéve:


The bog itself seemed quite big to me for the first time. Later it turned out that it really did not count as big...
A láp maga elég nagynak tűnt először. Később kiderült a számomra, hogy errefelé egyáltalán nem számít annak...


Rubber boots are highly recommended for walking in these bogs.
A láp bejárásához igencsak hasznos a gumicsizma.




In this area I found some interesting plants:
Errefelé találtam néhány érdekes növényt:

A Northern Oak Fern (Gymnocarpium dryopteris):
A Gymnocarpium dryopteris nevű tölgyespáfrány:


A carnivorous sundew, Drosera anglica (or intermedia?):
Egy rovaremésztő harmatfű, Drosera anglica (vagy intermedia?):


The Stiff Clubmoss Lycopodium annotinum:
A kígyózó korpafű (Lycopodium annotinum):


We visited the huge bog called Færdesmyra on the second day's morning. The protected areas of this is about 3 by 3 kms wide! The special feature of this bog is that it is partially a palsa-bog, so it has parts with permafrost. The ever-frozen ground water in the palsas forms ice-rich layers (lenses) in palsas and in the next winter another lens is formed, which pushes the older one downer, while pushing the ground above it upwards. This forms the characteristic landscapes of palsas. Because of the summers getting more and more hot this habitat type is under serious threat in Southern Finnmark. The flora here is characterized by peat forming sphagnum mosses, sedge, and other acid-water plants. On the top of palsas, several delicious berries can be found.

A Færdesmyra nevű óriási kiterjedésű lápot a második nap délelőttjén látogattuk meg. Ennek a védett része kb 3 x 3 km kiterjedésű! Ennek a lápnak különlegessége, hogy egyes részei palsa-lápok, azaz permafrosztos részei is vannak. Az állandóan fagyott talajvíz a palsákban jéglencséket alkot, majd a következő télen az újabb képződő lencse az előzőt lejjebb nyomja, miközben a talajt pedig felfelé. Emiatt alakul ki a palsák jellegzetes látképe. Az egyre melegebb nyarak miatt azonban ez az élőhelytípus Finnmark déli részén nagy veszélybe került. A helyi flórát tőzegmohák, gyapjúsások és egyéb, savas vízhez alkalmazkodott növények alkotják. A palsák tetején számos ízletes bogyós gyümölcs található.

Location/Helyszín: Faerdesmyra. Date/Dátum: 26.07.2011.


Nagyobb térképre váltás

The landscape:
A táj:




Some parts are fully covered by common cottongrass (Eriophorum angustifolium):
Egyes részeit teljesen beborítja a keskenylevelű gyapjúsás (Eriophorum angustifolium):




On the top of palsas, there are huge wood ant nests (Formica sp). They were ewerywhere in Finnmark, but we did not find any other ant species.
A palsák tetején hatalmas vöröshangyafészkek vannak (Formica sp). Finnmarkban mindenfelé láttuk őket, de más hangyafajokat egyáltalán nem találtunk.


The Four-spot Orb-weaver (Araneus quadratus) casted its web on the shrubs of the palsa-tops.
A palsák cserjéire szőtte hálóját a négyes keresztespók (Araneus quadratus):


One of the berries found ewerywhere in Finnmark is the Black Crowberry (Empetrum nigrum). It is consumable.
Az egyik, mindenfelé található bogyós gyümölcs Finnmarkban a fekete varjúbogyó (Empetrum nigrum). Ehető.


There are many blueberries, this one is the Common Bilberry (Vaccinium myrtillus):
Sok az áfonya is, ez itt a fekete áfonya (Vaccinium myrtillus):


But the most famous is the cloudberry, a very expensive delicacy in nordic countries (Rubus chamaemorus). It is yellowish when ripen.
De a leghíresebb a mocsári hamvas szeder, mely nagyon drága finomság az északi országokban (Rubus chamaemorus). Éretten sárgás.


An unripe one:
Egy éretlen:


Near the bog we investigated the nearby rocks and found many arachnids and insects.
A láp közelében lévő sziklákat is átkutattuk, sok pókszabásút és rovart találtunk.


A large wolf spider, Alopecosa pinetorum. It only lives in high altitudes in Central Europe, here it was quite common everywhere.
Egy nagy farkaspók, az Alopecosa pinetorum. Közép-Európában csak magasan fekvő területeken él, itt azonban mindenfelé gyakori volt.


Another giant among local spiders, the lappic ground spider (Gnaphosa lapponum):
A helyi pókok egy másik óriása, a lapp kövipók (Gnaphosa lapponum):


A big predatory ground beetle, Carabus (Oreocarabus) glabratus. I am unsure if it belongs to the subspecies glabratus or lapponicus.
Egy nagy ragadozó futóbogár, a domború futrinka, Carabus (Oreocarabus) glabratus. Nem tudom, vajon a glabratus vagy a lapponicus alfajba tartozik-e.


There were many harvestmen in almost every habitats in Finnmark, but usually only one species, Mitopus morio (we found only one or two specimens of Oligolophus tridens altogether). Mitopus is very variable in colour and markings.
Szinte mindenütt sok kaszáspókot találtunk Finnmarkban, de általában csak egy fajt, a Mitopus morio-t (összesen egy-két Oligolophus tridens-t találtunk). A Mitopus nagyon változékony színét és mintázatát tekintve.



This is undetermined, but probably also Mitopus:
Ez a példány nincs meghatározva, de valószínűleg ez is Mitopus:

1 comment:

  1. It's a really nice blog and trip report Walter. It was a nice trip and stay, wasn't it? :-)

    All the best.

    Steinn Andersen

    ReplyDelete