One of the most interesting destinations to visit on our spider-excursion in Finnmark was the so-called Pasvikdalen, the valley of the Passvikelva river located at the southernmost tip of the county. This is not really a valley, but instead a comlpex network of lakes and rivers and streams. The area is at the triple border of Finnland, Norway and Russia. It is also home of the Øvre Pasvik National Park that is famous of its brown bears. We visited this area on two occasions. The National Park is located more than 100 kms Southwards from Kirkenes in a largely uninhabited area.
Az egyik legérdekesebb úticélunk a finnmarki pók-túra során a Pasvikdalen volt, a Pasvikelva folyó völgye, mely a megye legdélebbi csücskében található. Igazából nem is völgy, hanem tavak és folyóvizek komplex hálózata. A terület a finn-norvég-orosz hármas határ környékén van. Itt található a barnamedve-populációjáról híres Øvre Pasvik Nemzeti Park is. Kétszer is meglátogattuk ezt a környéket. A nemzeti park körülbelül 100 km-re délre található Kirkenes városától egy nagyrészt lakatlan területen.
Location/Helyszín: Øvre Pasvik. Date/Dátum: 28-29.07.2011.
Øvre Pasvik is the northermost virgin forest in Norway, full of ancient taiga woodlands, bogs and lakes. The area is the north-western corner of the Siberian taiga (and also the westernmost place where the Siberian Spruce grows). Its motto is: Øvre Pasvik: Virgin Forest in the Borderland of East and West. The flat landscape of Pasvikdalen was shaped by thee Fennoscandian ice cap. Almost the entire area is blanketed by ground moraines left by the melting ice. The beautiful landscape is dominated by wooded ridges and a myriad of bogs and lakes. Many easternly, siberian species find their home here.
Az Øvre Pasvik a legészakibb őserdő Norvégiában, tele ősi tajga-erdőkkel, lápokkal és tavakkal. A terület a szibériai tajga észak-nyugati csücske (és egyben a szibériai luc nyugati elterjedési határa). A park mottója: Øvre Pasvik: Érintetlen Erdő Kelet és Nyugat Határán. Az egész Pasvikdalen lapos tájképét a fennoskandiai jégsapka alakította ki. Majdnem az egész területet az olvadó jég által hátrahagyott morénák tarkítják. A csodálatos tájat erdős hátságok és tavak miriádjai uralják. Számos keleti, szibériai faj talál itt otthonra.
Some landscapes in Pasvikdalen:
Néhány tájfotó Pasvikdalen-ből:
We first collected in an area called Nyåsen, near the entrance of the national park. There are numerous small streams here.
Először egy Nyåsen nevű területen gyűjtöttünk, a nemzeti park bejárata mellett. Számos apró patak folyik erre.
The main characteristic feature of the area is the ancient taiga, where the majority of the trees are Scots Pines (we did not manage to find the Siberian Spruce, which is very rare here). There are huge rocks on the ground everywhere and water accumulates between these, so patches of bogs and deep sloughs are created here and there.
A terület fő jellegzetessége az ősi tajga, melyben a fák nagy része erdeifenyő (az errefelé már nagyon ritka szibériai lucot nem találtuk meg). Az erdő talajszintjén hatalmas kövek és köztük felgyülemlett víz van, így kisebb-nagyobb lápfoltok, illetve mély pocsolyák alakulnak ki.
Some dryer areas:
Néhány szárazabb terület:
A miniature landscape - rocks with a 20-cm-tall pine:
Egy miniatűr táj - sziklák egy 20 centis fenyővel:
Scots Pines:
Erdeifenyők:
The Marsh Labrador tea, Rhododendron tomentosum (also known as Ledum palustre) is a very common shrub in Pasvikdalen. This plant has a strong odour that can be smelt all around in these forests, and it has traditionally been used as a gruit in brewing beer in the Middle Ages.
A mocsári molyűző, a Rhododendron tomentosum (Ledum palustre néven is ismert) nagyon gyakori cserje Pasvikdalen-ben. Erős illata van, melyet mindenfelé érezni lehet ezekben az erdőkben. A Középkorban sör ízesítésére használták a helyiek.
Rosebay Willowherbs are also common:
Az erdei deréce is gyakori:
Clubmosses are ancient plants. This is a Diphasiastrum species:
A korpafüvek ősi típusú növények. Ez egy Diphasiastrum faj:
There are many kinds of lichens on the ground and on the rocks, some club lichens can grow thalli up to 30 cms in diameter.
Számos zuzmófajta található a talajon és a köveken, némelyik tölcsérzuzmó 30 centiméter átmérőjű telepeket is képezhet.
The different kinds of club lichens (Cladonia) are important food sources for the reindeers:
A különböző tölcsérzuzmók (Cladonia) a rénszarvasok fontos táplálékai:
This undentified Sphagnum moss species has a vivid red colour:
Ennek a meghatározatlan Sphagnum mohafajnak élénk piros színe van:
In the forest we collected many wolf spiders, the first one is Acantholycosa lignaria:
Az erdőben számos farkaspókot gyűjtöttünk, ez az első az Acantholycosa lignaria:
Pardosa amentata is a very common species:
A Pardosa amentata egy gyakori faj:
Pardosa hyperborea is a very rare, nordic species:
A Pardosa hyperborea viszont kifejezetten ritka, északi faj:
The common form of Pardosa palustris:
A Pardosa palustris gyakori formája:
This subadult one is either a P. hyperborea or the uncommon form of P. palustris called var. herbigrada.
Ez a szubadult pók vagy egy P. hyperborea vagy a P. palustris ritka, var. herbigrada nevű változata.
Pardosa lugubris is very common:
A Pardosa lugubris nagyon gyakori:
Pardosa sphagnicola mother:
Egy Pardosa sphagnicola anya:
And again a very rare nordic spider, Pardosa trailii (male on top, female bottom). For the first instance, it looks very much like an Acantholycosa.
Még egy nagyon ritka északi faj, a Pardosa trailii (hím felül, nőstény alul). Első pillantásra könnyű összetéveszteni az Acantholycosa-val.
An other territory we visited was the Nilamyra bog, a huge bog with many Scots pines scattered around. It proved to be a very interesting place - it had a quite unique arthropod fauna.
Egy másik hely, amit meglátogattunk a Nilamyra-láp, egy nagy láp tele elszórtan erdeifenyőkkel. Érdekes terepnek bizonyult, eléggé egyedülálló ízeltlábú-faunával találkoztunk itt.
Probably the most interesting spider during the whole trip was this lapponian striped orbweaver, the Aculepeira lapponica. It is so rare that it was only described in the 40s, and probalby no photo has ever been made of it before. The spider wa found by Kjetil Åkra on a shrub and I quickly made a photo of it on the spot.
Talán a legérdekesebb pók az egész út során ez a lappföldi fehérsávos keresztespók, az Aculepeira lapponica. Olyan ritka, hogy csak az 40-es években írták le, és valószínűleg soha nem készült róla fotó ez előtt. A pókot Kjetil Åkra találta egy bokron, én pedig gyorsan lefotóztam még a helyszínen.
This nice carabid beetle is Agonum ericeti ericeti:
Ez a szép futóbogár az Agonum ericeti ericeti:
This female gnaphosid spider was under the bark of a dead tree (Haplodrassus moderatus):
Ez a nőstény kövipók egy elpusztult fa kérge alatt volt (Haplodrassus moderatus):
A nice nordic orbweaver, Nuctenea silvicultrix:
Egy szép északi keresztespók, a Nuctenea silvicultrix:
A bark-gnawing beetle, Ostoma ferruginea:
Egy korongbogár, az Ostoma ferruginea:
A male of a Philodromus species under bark:
Egy Philodromus-faj hímje kéreg alatt:
Many submerged peat mosses grew here:
Ezen a helyen sok vízbe merülő tőzegmoha nőtt:
My favorite one is the Ostoma ferruginea!
ReplyDeleteThank you for the Blog, Walter!
LG,
Jonathan
The Tetrix is a nymph of Tetrix bipunctata.
ReplyDeleteAW Lehmann